Kásás: Most szívünk, lelkünk is a vízben volt

Amióta Kemény Dénes irányítja a férfi vízilabda-válogatottat, vasárnapig kétszer kaptak ki olimpián (2000-ben a szerbekkel, horvátokkal nem bírtunk, a csapat utána, a negyeddöntőtől táltosodott meg), Londonban két nap alatt kétszer.

A mostani két vereség fájó (Szerbia, Montenegró), de ha szerencsésen alakulnak a dolgok, és a két kötelező meccs (román, brit) után megverjük az USA-t, akár másodikok is lehetünk.

Aggasztóbb volt, hogy egyetlen percre sem vezettünk az eddigi két meccs alatt, és igazából döntetlen sem sokáig volt egyik meccsen sem. Varga Dénes ezért is mondhatta, nyomasztják a törrténtek.

„Ma már a lelkünk és a szívünk is a vízben volt” - magyarázta Kásás Tamás a keddi 11-10-es vereség után, majd visszautalt a szerbek elleni 14-10-es kudarcra, és arra célzott, nem nézhettek nyugodtan a tükörbe, most ellenben igen. Elmondta azt is, sokat beszélgettek egymás közt, nyilván ennek is hatása volt és van.

Egyszer már bejött mindez, tizenkét éve is átbeszélték Kemény nélkül, kinek miben kell változnia, milyen apróságot kell hozzátennie, hogy a kieséses szakaszból ne menjünk gyorsan haza.Lehet, hogy az volt a gond, hogy ezúttal is a kieséses szakaszra spóroltak, ezért nem sikerült kellőképpen ráhangolódniuk a meccsre. Bár azért az elég nyilvánvaló, egy szerb meccset nem lehet megnyerni szív és lélek nélkül, sőt, még gyengébbet sem.

2004-ben épp Kásás beszélt arról, a szerbek vért ittak a döntő előtt. Számítani lehetett arra, hogy ők mindenáron meg akarják mutatni ellenünk.

Ezúttal is ez volt a helyzet, nem véletlenül mondta Udovicsics, hogy ez a siker nem minőségbeli különbséget jelent, hanem akaratbelit és megemlítette az önfeláldozást is. Filipovics pedig keményebb védekezést várt, többre számított a magyaroktól.

A szerb sajtó alig várta, hogy arról írhasson, vízbe fojtották a magyarokat, és hogy a szerb delfinek milyen jó állapotban vannak.

A montenegróiak is az akaratot emelték ki a keddi meccs után.

Temetni még korai lenne a válogatottat, mert aligha kell magyarázni, hogy egy magas átlagéletkorú csapat két héten át már nem képes topon lenni, tűzbe menni.

Remélhetőleg csak annyi történt, hogy tartalékoltak a kieséses részre, amikor minden mozdulatnak dupla jelentősége van, nem lesznek tompák, lesz szív és lélek is.

forrás: Ághassi Attila sportgeza.hu