Pénzügyi szempontból mindenképpen indokolt lenne az NB I létszámának csökkentése az MLSZ gazdasági igazgatója szerint, de Dr. Gudra Tamás gyorsan hozzátette azt is, összhangba kell hozni ezeket az érveket a sportszakmai megfontolásokkal. A szövetség munkatársa rámutatott arra is, egy összehasonlító elemzés kimutatta, hogy a magyar klubok átlagos költségvetése jelentősen elmarad még a környező országok szintjétől is.
Az MLSZ nemrégiben közölte, hogy különböző pénzügyi szabályozásokat, követelményeket tervez állítani a klubok elé a tisztább, átláthatóbb működés érdekében. Vizsgálja a szövetség például a fizetési sapka bevezetését, de annak a lehetőségét is, hogy meghatározzanak egy kötelező minimális költségvetést egy idényre vonatkozóan.
A távolabbi jövő kapcsán az OTP Bank Liga létszámának csökkentése is felmerült, de az MLSZ jelezte, hogy ez egy-két éven belül semmiképpen sem lesz aktuális.
A Sport Klub Dodzsem Plusz című műsorában Dr. Gudra Tamás gazdasági igazgató boncolgatta a kérdést.
Az egyik legnehezebb kérdés, hogy hány csapatot bír el az NB I. Amikor a csökkentés szóba kerül, mindenki támogatja azzal a kikötéssel, hogy ő legyen benne a szűkített létszámban is. Nekem elég határozott véleményem van a témában, mégpedig az, hogy a 16 csapat mindenképpen túl magas létszám az ország gazdasági állapotához, lélekszámához képest, így a létszámcsökkentés hasznos lenne pénzügyi szempontból. Persze, a pénzügyi és a szakmai szempontok összhangját meg kell teremteni, ez pedig nem mindig egyszerű – fogalmazott.
Arra a kérdésre, mi lehet a tradicionális fővárosi csapatok sorsa, Gudra úgy felelt, az a gond, hogy a mai gazdasági helyzetben ezek az élvonalban nehezen tudnak megélni egymás mellett, de leszögezte, nyilván nem lehet befolyásolni gazdasági eszközökkel, hogy kik legyenek az élvonal tagjai.
A szövetség gazdasági igazgatója kérdésre arra is kitért, hogyan állnak a hazai klubok a költségvetés terén és hova kellene eljutni.
– Ma ahhoz, hogy valaki átlagos teljesítménnyel odaérjen a középmezőnybe és ne legyenek kiesési gondjai, sok egyéb szakmai feltétel mellett 500-600 milliós költségvetés kell. Ha az a cél, hogy a csapat lehetőség szerint a BL-ben vagy az EL-ben való indulásért harcoljon, akkor ennél lényegesen többre van szükség, 1 milliárd fölötti összegre. Ahhoz pedig, hogy egy klub rendszeresen, tartósan ott tudjon lenni a főtáblán valamelyik sorozatban, 4-5 milliárdra lenne szükség. Készítettünk egy összehasonlító elemzést is. Hozzánk hasonló országokat vizsgáltunk: Szlovákiát, Szerbiát, Horvátországot, Csehországot, azaz közép-európai országokat, illetve nyugat-európai olyan országokat, amelyek lélekszámban hasonlóak a miénkhez képest, például Belgiumot, Svájcot vagy Svédországot. Arra az eredményre jutottunk, hogy akár a GDP-hez, akár a lakosságszámhoz, akár az ország sportszakmai múltjához, vagy bármihez viszonyítunk, a magyar klubok költségvetése lényegesen alacsonyabb, mint a hasonló országokban. A kevésbé fejlett országokban egy átlagos klub költségvetése 1,5 milliárd forintnak megfelelő összeg, a hasonló lélekszámú, de gazdagabb országokban pedig 4-5 milliárd – mondta.
Gudra a klubok bevételeit firtató felvetésre azt felelte, a médiajogokkal kapcsolatos bevételek terén még viszonylag jól állunk, az úgynevezett meccsnapi bevételek és a merchandisingból befolyt összegek terén viszont nagy a lemaradás, a játékosok értékesítéséből származó pénzek terén pedig nehezen értékelhető a klubok teljesítménye.
Az MLSZ nemrégiben közölte, hogy különböző pénzügyi szabályozásokat, követelményeket tervez állítani a klubok elé a tisztább, átláthatóbb működés érdekében. Vizsgálja a szövetség például a fizetési sapka bevezetését, de annak a lehetőségét is, hogy meghatározzanak egy kötelező minimális költségvetést egy idényre vonatkozóan.
A távolabbi jövő kapcsán az OTP Bank Liga létszámának csökkentése is felmerült, de az MLSZ jelezte, hogy ez egy-két éven belül semmiképpen sem lesz aktuális.
A Sport Klub Dodzsem Plusz című műsorában Dr. Gudra Tamás gazdasági igazgató boncolgatta a kérdést.
Az egyik legnehezebb kérdés, hogy hány csapatot bír el az NB I. Amikor a csökkentés szóba kerül, mindenki támogatja azzal a kikötéssel, hogy ő legyen benne a szűkített létszámban is. Nekem elég határozott véleményem van a témában, mégpedig az, hogy a 16 csapat mindenképpen túl magas létszám az ország gazdasági állapotához, lélekszámához képest, így a létszámcsökkentés hasznos lenne pénzügyi szempontból. Persze, a pénzügyi és a szakmai szempontok összhangját meg kell teremteni, ez pedig nem mindig egyszerű – fogalmazott.
Arra a kérdésre, mi lehet a tradicionális fővárosi csapatok sorsa, Gudra úgy felelt, az a gond, hogy a mai gazdasági helyzetben ezek az élvonalban nehezen tudnak megélni egymás mellett, de leszögezte, nyilván nem lehet befolyásolni gazdasági eszközökkel, hogy kik legyenek az élvonal tagjai.
A szövetség gazdasági igazgatója kérdésre arra is kitért, hogyan állnak a hazai klubok a költségvetés terén és hova kellene eljutni.
– Ma ahhoz, hogy valaki átlagos teljesítménnyel odaérjen a középmezőnybe és ne legyenek kiesési gondjai, sok egyéb szakmai feltétel mellett 500-600 milliós költségvetés kell. Ha az a cél, hogy a csapat lehetőség szerint a BL-ben vagy az EL-ben való indulásért harcoljon, akkor ennél lényegesen többre van szükség, 1 milliárd fölötti összegre. Ahhoz pedig, hogy egy klub rendszeresen, tartósan ott tudjon lenni a főtáblán valamelyik sorozatban, 4-5 milliárdra lenne szükség. Készítettünk egy összehasonlító elemzést is. Hozzánk hasonló országokat vizsgáltunk: Szlovákiát, Szerbiát, Horvátországot, Csehországot, azaz közép-európai országokat, illetve nyugat-európai olyan országokat, amelyek lélekszámban hasonlóak a miénkhez képest, például Belgiumot, Svájcot vagy Svédországot. Arra az eredményre jutottunk, hogy akár a GDP-hez, akár a lakosságszámhoz, akár az ország sportszakmai múltjához, vagy bármihez viszonyítunk, a magyar klubok költségvetése lényegesen alacsonyabb, mint a hasonló országokban. A kevésbé fejlett országokban egy átlagos klub költségvetése 1,5 milliárd forintnak megfelelő összeg, a hasonló lélekszámú, de gazdagabb országokban pedig 4-5 milliárd – mondta.
Gudra a klubok bevételeit firtató felvetésre azt felelte, a médiajogokkal kapcsolatos bevételek terén még viszonylag jól állunk, az úgynevezett meccsnapi bevételek és a merchandisingból befolyt összegek terén viszont nagy a lemaradás, a játékosok értékesítéséből származó pénzek terén pedig nehezen értékelhető a klubok teljesítménye.
0 Megjegyzések